A.to be astounded, “οἱ δὲ ἰδόντες θάμβησαν” Il.8.77, cf.B.5.84; “οἱ δ᾽ ἀνὰ θυμὸν ἐθάμβεον” Od.4.638, etc.; “καὐτὸς τεθάμβηκ᾽” S.Ant.1246; “ἐθάμβησεν δὲ πᾶς . . ὅμιλος” E.Ion 1205.
2. c. acc., to be astonished at, “θάμβησαν δ᾽ ὄρνιθας” Od.2.155, cf. 16.178; “τὸν ἐθάμβεον Ἄρτεμίς τε καὶ Ἀθάνα” Pi.N.3.50; “τέρας δ᾽ ἐθάμβουν” A.Supp.570 (lyr.): in late Prose, Plu.Aem.34.
II. later also causal, alarm, LXX 2 Ki.22.5; “τοὺς ὀφθαλμούς τινος” PMag.Par. 1.237:—Pass., to be astounded, Ev.Marc.1.27, POxy.654.7, PMag. Leid.W.11.39; τεθαμβημένος astounded, Plu.Brut.20; “διά τινος” Id.Caes.[45].